Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja nov. 5-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen a román parlament által rendezett, az európai integráció biztonságpolitikai dimenziójáról rendezett szemináriumon. /Új Magyarország, nov. 7./
1994. november 7.
Nov. 7-én a Nyugat-Európai Unió vezetői és Iliescu államelnök jelenlétében felavatták Bukarestben a NYEU romániai tájékoztató és dokumentációs központját. Sir Dudley Smith, a NYEU közgyűlésének elnöke, Wim van Eekelen, a NYEU főtitkára és más vezetői tárgyaltak Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Ugyancsak nov. 7-én Bukarestben nemzetközi szeminárium nyílt "Közép-Európa egy európai biztonsági rendszerben" címmel. Magyarországról Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rockenbauer Zoltán, a bizottság tagja érkezett a szemináriumba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1994. november 7.
A Fidesz két parlamenti képviselője, Rockenbauer Zoltán és Németh Zsolt A Horn-kormány "határesetei" címen bírálták a kormány külpolitikáját. Horn Gyula sietett anti-Antallnak mutatkozni. Politikai szempontból balszerencsésen kontrázott elődjére: ő csak tíz és fél millió magyar miniszterelnöke. Érthető, hogy az RMDSZ sürgősen összeállított egy dokumentumot arról, hogy szerintük milyen feltételekkel szabad csak alapszerződést kötni. /Magyar Nemzet, nov. 7./
1996. február 2.
A választásokra készülő Romániában a belpolitikai helyzet az idén nem kényszeríti ki a megállapodást Magyarországgal szemben, a román tárgyaló fél nem elég rugalmas a kisebbségi kérdésben, állapította meg Szent-Iványi István külügyi államtitkár febr. 2-án, a kisebbségi televíziózásról szóló, Visegrádon megrendezett tanácskozáson. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy látta. hogy a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségi kérdés mögött a szomszédos országok belső demokráciájának gondjai húzódnak meg. Tabajdi Csaba vitába keveredett a kerekasztalon részt vevő ellenzéki képviselőkkel. Csapody Miklós /MDF/, Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Lányi Zsolt /FKGP/ és Keresztes Sándor /KDNP/ bírálta a koalíciós kormányt, mert az euroatlanti integrációért cserében elhanyagolja a határon túli magyar kisebbség képviseletét. A kisebbségi magyarság helyzete ma rosszabb, mint a korábbi években, állapították meg. Tabajdi Csaba visszautasította azt, hogy a jelenlegi helyzet rosszabbodása összefüggésben lenne a megkötött alapszerződésekkel. /Népszabadság, febr. 3./
1996. augusztus 14.
A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./
1996. augusztus 14.
A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./
1996. augusztus 15.
A magyar ellenzéki pártok bírálták az alapszerződés elfogadott változatát. Az MDF aug. 15-én nyilvánosságra hozott közleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte az alapszerződés elfogadott szövegváltozatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és az autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levelet írt Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy végre tisztázza, hogyan értelmezi az ET 1201-es ajánlását. A Fidesz aug. 15-i sajtótájékoztatóján Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta, pártja csak akkor támogatja az alapszerződést, ha az ET 1201-es ajánlás csorbítatlanul szerepel benne, ugyanígy az egyházi ingatlanok visszaadása és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. A kormány ne írja alá azt, amit a határon túli magyar szervezetek nem támogatnak, javasolta a Fidesz képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./
1996. augusztus 15.
A magyar ellenzéki pártok bírálták az alapszerződés elfogadott változatát. Az MDF aug. 15-én nyilvánosságra hozott közleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte az alapszerződés elfogadott szövegváltozatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és az autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levelet írt Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy végre tisztázza, hogyan értelmezi az ET 1201-es ajánlását. A Fidesz aug. 15-i sajtótájékoztatóján Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta, pártja csak akkor támogatja az alapszerződést, ha az ET 1201-es ajánlás csorbítatlanul szerepel benne, ugyanígy az egyházi ingatlanok visszaadása és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. A kormány ne írja alá azt, amit a határon túli magyar szervezetek nem támogatnak, javasolta a Fidesz képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./
1996. szeptember 21.
Önálló képviselői indítványt terjesztett be Szűrös Mátyás /MSZP/ és az öt ellenzéki párt egy-egy képviselője: Rockenbauer Zoltán /Fidesz/, Győriványi Sándor /FKGP/, Csóti György /MDF/, Isépy Tamás /KDNP/, Jeszenszky Géza /MDNP/. A szomszédsági kapcsolatokban és a magyarság összetartozásában bekövetkezett újabb fejlemények szükségessé teszik az anyaország és a határon túli magyarság közötti minél tejesebb nemzeti és politikai összhang kialakítását - áll az indítványban. A javaslat 12 pontba foglalja össze a magyar külpolitikának a célok elérése érdekében követendő "viselkedési normáit", köztük a magyar Országgyűlés a tárgykörben elfoglalt álláspontját. /Népszabadság, szept. 21./
1996. december 7.
Dec. 1-jén Nagyváradon tartotta kibővített ülését a Magyar Református Világszövetségének vezetősége. Kiadott állásfoglalásuk szerint elismeréssel vették tudomásul dr. Szűrös Mátyás, dr. Győriványi Gábor, Csóti György, Rockenbauer Zoltán, dr. Isépy Tamás és dr. Jeszenszky Géza képviselőknek a határon túli magyarság iránti felelősség ügyében benyújtott önálló országgyűlési indítványáról. Megdöbbenésünket fejezték ki amiatt, hogy "A határon túli magyarok iránti felelősség dolgában" című határozati javaslatnak a napirendre kerülését megakadályozta mind a külügyi bizottság, mind az Országgyűlés plénuma. Az állásfoglalás szerint "nemzeti érdekeink megkövetelik a magyar országgyűlésnek és a magyar kormánynak a júliusi magyar-magyar csúcs szellemében és az ott létrejött Közös Nyilatkozat értelmében történő felelősségvállalását." /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
1996. december 10.
Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./
1998. február 13.
A Fidesz két képviselője, Németh Zsolt-és Rockenbauer Zoltán megvonta a magyar külpolitika négy évének mérlegét. Kritikus hangon minősítették a magyar külpolitika elmúlt éveit: "A Horn-kormány a kisebbségi magyarság egyetértése nélkül, gyakorlatilag ellenükre kötötte meg Szlovákiával és Romániával az alapszerződéseket. A kormány nyilatkozatban vonta meg a határon túli magyarság egyetértési jogát az őket közvetlenül érintő kérdésekben, azt a jogot, amelyet az Antall-kormány önkéntes kötelezettségvállalásként biztosított számukra. Nem valósult meg az 1996. júliusi magyar-magyar csúcson kilátásba helyezett, intézményesített magyar-magyar párbeszéd sem." A Horn-kormány kihasználatlanul hagyta a millecentenáriumi esztendőt. - "A Horn-kormány külpolitikájának szembetűnő kudarca a regionális és kisebbségpolitika." Üres szólam "történelmi megbékélésről" beszélni olyan szomszédos országokkal, amelyek politikai közéletéből hiányzik a demokratikus minimum. - "Az alapszerződések szinte semmilyen garanciális elemet nem tartalmaznak a kisebbségi magyarság jogainak védelmére." "Az alapszerződés-politika gyors és látványos kudarcáért a magyar-szlovák kapcsolatokban /lásd: diszkrimináció a gazdasági életben, nyelvtörvény, közigazgatási beosztásról szóló törvény, a magyar nyelvű oktatás egyre kilátástalanabb helyzete, a magyar nyelvű kulturális intézmények ellehetetlenülése stb./ a magyar kormány kimutatható felelősségét terheli." A határon túli magyarok azt talán észre sem vették, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mint a kisebbségpolitikát végző kormányszervet, kikapcsolták a külpolitika formálásából, hogy a határon túli magyarok vezetőivel a Horn-kormány miniszteri szinten sem tárgyal, hogy a magyar parlamentben nem szólalhatnak fel és anyagi támogatásuk reálértéke nem éri el az 1994. évi szintet sem. /Németh Zsolt-Rockenbauer Zoltán: A magyar külpolitika négy éve. = Magyar Nemzet, febr. 13./
1999. december 17.
Dec. 17-én Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta a határon túli magyar püspököket. A megbeszélésen - amely a tavalyi után a második volt a sorban - jelen volt Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere, utódja, Rockenbauer Zoltán, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A kormányfő elmondta, hogy ezeken a találkozókon a magyar kormány képviselői első kézből kaphatnak helyzetértékelést, javaslatot és kéréseket a határon túli magyarok életében fontos szerepet játszó egyházak vezetőitől. Ott volt többek között Csete Szemesi István /Feketics/, a vajdasági reformátusok püspöke, Dolinszky Árpád /Bajsa/, a vajdasági evangélikusok püspöke, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök. A találkozóra meghívást kapott Tőkés László nagyváradi református püspök is, ám ő lemondta a részvételt. /Orbán Viktor határon túli magyar püspököket fogadott. Tőkés László lemondta részvételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2000. március 15.
Rockenbauer Zoltán, a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere március 15-e alkalmából művészeti díjakat adományozott. Munkácsy Mihály-díjat adományozott, többek között, Deák Ferenc kolozsvári grafikusművésznek, a szegedi Mozaik Oktatási Stúdió művészeti vezetőjének, valamint Véső Ágoston nagybányai festőművésznek. /Munkácsy Mihály-díjak erdélyi művészeknek is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2000. április 6.
Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2000. április 14.
Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2000. június 3.
Budapesten jún. 1-jén megnyílt a Közép-Európai Kulturális Intézet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó Kulturális Intézetek Igazgatósága szervezeti egységeként, önálló arculattal és tevékenységi körrel. Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter és az intézet élére igazgatónak kinevezett Módos Péter író, újságíró sajtótájékoztatón ismertették a régió kulturális együttműködése érdekében életre hívott új létesítményt, melynek elvi alapja az Európai Unióba közösen igyekvő közép-európai térség történelmi gyökerű kulturális összetartozása. A Közép-Európai Kulturális Intézet feladata a régió gazdag kultúrájának egységes megjelenítése kultúrkörökként (magyar, lengyel, cseh, szlovák, osztrák, bajor, délszláv, olasz, román, ukrán) és ágazatonként (irodalom, képzőművészet, zene, film, tudomány), e soknyelvű térség közös tradícióinak, perspektíváinak felmutatása Európában. Vezetője Módos Péter /sz. Budapest, 1943/ 1990 óta az Európai Utas című folyóirat főszerkesztője. Alapvető feladatként jelölték meg a kulturális hozadékok feltérképezését, lajstromozását, egyfajta közép-európai kulturális kataszter létrehozását.. /Guther M. Ilona: Közép-Európai Kulturális Intézet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 12.
Jún. 10-én több mint 200 ezer ember vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún, a zarándoklaton és szabadtéri szentmisén. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek celebrált szentmisét, szentbeszédet Bosák Nándor, az újonnan felállított Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke mondott. A zarándoklaton részt vett a magyar kormány több tagja, Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Jakubinyi érsek felidézte azt az üdvözletet, amellyel tavaly bukaresti látogatása során II. János Pál pápa köszöntötte az erdélyi magyar híveket: "Maradjatok hűek hitetekhez, ápoljátok kultúrátokat, anyanyelveteket, ragaszkodjatok szülőföldetekhez". Csíksomlyó, amely valaha csak a katolikus székelyek és csángók regionális vallásos központja volt, az elmúlt évtizedben magyar nemzeti búcsújáró kegyhellyé vált. A pünkösd szombati búcsúra évek óta rendre több mint százezer ember érkezik főként Romániából, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de jönnek a magyarok a világ minden tájáról. Az idei búcsú jellegét a kettős jubileumi év adja meg: 2000 év telt el Krisztus születése óta és 1000 éve koronázták meg az első magyar királyt, Szent Istvánt. A körmenetet a hagyományoknak megfelelően a gyergyóalfalusi csoport vezette. A körmenetet az 1567-ben vívott nagyerdői csata emlékére tartják, a székely katolikusok győzelmével végződött csatában a gyergyóalfalusiak harcoltak a protestánsok ellen. A szentmise után passiójátékot, csángó misét mutattak be, este pedig a Hármashalom oltárnál a Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékot adták elő. /Negyedmillió zarándok Csíksomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2000. szeptember 11.
Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./
2000. december 20.
A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2001. január 24.
Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2001. március 15.
Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2001. március 17.
Március 15-e alkalmából az anyaország Németh Lajos-díjjal tüntette ki Murádin Jenő kolozsvári művészettörténészt, a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia előadótanárát. A díjat Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át, aki hangsúlyozta, hogy amikor a magyar művészetről beszélünk, egyre fontosabb, hogy az egész nemzet művészetében gondolkodjunk. Az "egész nemzet művészetében" azonban nem könnyű gondolkodni, hiszen a múlt századi határtologatások következtében az anyaországtól elszakított nemzetrészek művészete egészen sajátos módon, más-más hatások alatt és körülmények között alakult olyanná, amilyen. Erdélyben művészgenerációk sora úgy nőtt fel, hogy a magyarországi művészeti vérkeringésből szinte teljes mértékben kimaradt, az anyaország tudomására viszont édes-kevés jutott az itteni művészek által elért eredményekről. Ha nem lett volna néhány olyan megszállott művészettörténész, amilyen Murádin Jenő is, akkor az anyaország ma a művészet terén nemzetben gondolkodni egyszerűen képtelen lenne, mert nem állnának rendelkezésére azok a forrásértékű munkák, amelyeket éppen ez a gárda tett le a nemzet asztalára. Murádin pedig a megszállottak között is élenjáró. Afféle napszámosa ő az erdélyi magyar művészetnek. Részletekig menően tisztázta a nagybányai festőtelep és -iskola történetét, az ott tanuló és alkotó művészek életútját. Murádin Jenő és a nagymértékben segítségével-munkájával Miskolcon megjelent Nagybánya Könyvek tíz kötete után kevés újat mondhat bárki az erdélyi Barbizonról. - Klein Józsefről, a Ferenczy művészcsaládról, a Barabás Miklós Céhről, Gy. Szabó Béláról, Nagy Istvánról, Maticska Jenőről, Gruzda Jánosról, Nagy Oszkárról, Kovács Zoltánról, Dömötör Gizelláról és Mund Hugóról írott monográfiái mércét állítanak a hazai művészettörténészek és kutatók számára, hangsúlyozta Tibori Szabó Zoltán. / Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenőről, az erdélyi képzőművészet napszámosáról, magyar állami kitüntetése ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2001. április 11.
Ápr. 9-én Budapesten a Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion igazgatójának. Az eseményen jelen volt az Írók Napjának rendezvényeire érkezett Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, aki 30 évvel ezelőtt részese volt a kiadó életre hívásának. Kányádi Sándor hiányolta, hogy miért nincsenek jelen a Kriterion létrehozói; azok, akik elévülhetetlen érdeme, hogy a kiadó az évtizedek során rangos szellemi műhellyé válhatott. /(Guther M. Ilona, Budapest): Miniszteri dicséret a bukaresti Kriterionnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2001. április 19.
A Kriterion Könyvkiadó 30 éves jubileuma alkalmából április 9-én Miniszteri Dicsérő Oklevelet adott át Rockenbauer Zoltán művelődési miniszter H. Szabó Gyulának, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójának. H. Szabó Gyula leszögezte: sokat veszített a Kriterion azzal, hogy tíz évig még állami kiadó maradt. 1999 végén volt a privatizáció. A Kriterion-részvényeket egy kolozsvári román-magyar vegyes tulajdonú cég vásárolta meg. A kiadó központja átkerült Kolozsvárra. Viszont a Kriterion Bukarestről sem mondhatnak le. - A Kriterion 1970 és 1999 között 3368 címet jelentetett meg, a legtöbbet, 2177 címet magyar nyelven. Német könyv 589, román 170 jelent meg. A többi nyelven kiadott munkák - szerb 205, ukrán 99, jiddis 45, szlovák 35, török és tatár 23, roma 5, orosz 3 és egy-egy albán, örmény, cseh, kurd nyelven - inkább szépirodalmi, népköltészeti kiadványok. - A Kriterion folytatja hagyományos sorozatait: Romániai Magyar Írók, Téka, Forrás, Fehér könyvek és részben a Horizont sorozatot, illetve beindították a Kriterion Kézikönyvek, Kriterion Kiskalauz, Művészeti kismonográfiák, Századunk, Gordiusz, Kriterion Kincses Könyvtár sorozatokat. Új sorozat a Kriterion Közelképek, melynek célja az erdélyi magyar írók, költők pályaképének monografikus megrajzolása. /A Kriterionról, jelen időben. Interjú H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2001. június 8.
Jún. 1-jén este nyílt meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja. A nyitónapon Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere találkozott a társulatok vezetőivel, és ez alkalommal azt is hangsúlyozta, hogy a tárca minden művészeti ágra kiterjedően, egységben szemléli a magyar kultúrát. A tárca évről évre egyre jelentősebb összeggel támogatja az anyaországon kívüli magyar színjátszást. Tavaly különböző forrásokból 205 millió forint támogatást kaptak e társulatok. - A seregszemlén a Csíki Játékszín is önálló produkcióval /Vérkötelék/ lépett színre. Parászka Miklós társulatigazgató leszögezte, hogy a társulat ezzel az egyórás táncprodukcióval bizonyította, a fő céljuk az értékteremtés. Az előadás szakmai értékelése és fogadtatása egyértelműen pozitív volt. Parászka beszélgetett Rockenbauer Zoltánnal és Elekes Botond főosztályvezetővel, kifejtette: a Csíki Játékszín célja, hogy elsősorban a Csíkszeredában és a város környékén élő mintegy 90 000 magyar ember igényét szolgálja ki. Ugyanakkor innen elérhető még a dél-erdélyi szórványvidék is. Parászka Kisvárdán találkozott a hat magyarországi szabadtéri színház igazgatójával, akikkel felvetették a csereelőadások lehetőségét is. /A Csíki Játékszín kisvárdai sikere. A fő cél az értékteremtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./
2001. június 23.
A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2001. augusztus 20.
Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere aug. 20. alkalmából magyar állami kitüntetéseket adott át. Ezúttal öt erdélyi kapott magyar állami kitüntetést. Pauler Gyula-díjat Kiss Andrásnak, a kolozsvári Állami Levéltár nyugalmazott főlevéltárosának, Széchényi Ferenc-díjat Kónya Ádámnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Szinnyei József-díjat Kiss Jenőnek, a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatójának, Wlassics Gyula-díjat pedig Gazda Józsefnek, a kovásznai líceum nyugalmazott magyar szakos tanárának és dr. Kötő József nyugalmazott kolozsvári színháztörténésznek adományoztak. Mádl Ferenc államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta mások mellett - a magyar kisebbségek védelmében, érdekei képviseletében és érvényesítésében végzett több évtizedes, példaértékű tevékenysége elismeréseként - dr. Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnökének. /Az aug. 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Erdélyi magyarokat is kitüntettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. november 30.
A pesszimista becslések szerint 2050-re 6,5 millióra csökkenne ugyanis Magyarország lakosainak száma, ha a jelenlegi tendencia nem változik. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság fejlesztésében a Kárpát-medencei munkáskezekre is számít. - Orbán Viktor kormányfő elnökletével és Cseh Szombathy László professzor szakmai irányításával 1999-ben a népesedéspolitikai koncepció kialakítását irányító ad hoc bizottság alakult. A kormány idei jún. 26-i ülésén egy negyedévente ülésező Nemzeti Népesedési Kormánybizottság felállítása mellett döntött. A bizottság november elején tartotta meg első ülését. Tagjai: Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sport, Matolcsy György gazdasági, Mikola István egészségügyi, Pálinkás József oktatási, Pintér Sándor belügy-, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, vezetője pedig maga a miniszterelnök, Orbán Viktor. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az alakuló ülést követő tájékoztatón kijelentette: a bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb gondjára kell megoldást találnia. Sajtóinformációk szerint a bizottság asztalán fekszik egy olyan tanulmánykötet, amely a lehetséges variációkat modellezve gyakorlatilag kijelöli azt az egyetlen reálisan járható utat, amellyel 2005-re is tartható lenne a mai 10 milliós lélekszám. Ehhez arra lenne szükség, hogy az átlagéletkor addigra fokozatosan meghaladja a 80 évet, a gyermekszületések száma pedig elérje az egyszerű reprodukciós szintet, ehhez valamennyi szülőképes nőnek legalább két gyermeket kellene vállalnia. A Magyarországra évente bevándorlók számát pedig tartósan 20 ezerre kellene emelni. A jelenlegi adatok tükrében a tanulmánykötet vázolta helyzet eléréséig sokat kell javítani a magyar lakosság színvonalán. Az átlagéletkor a férfiaknál 66,34, a nőknél 74,24 volt 1999-ben, ez messze elmarad mind a tanulmány számadataitól, mind pedig az Európai Uniós átlagtól: férfiak 74,84, nők 81,24. A reprodukciós szint pedig 1,3 az áhított 2 helyett (magyarul egy anyának átlagosan 1,3 gyermeke születik), a "népességszaporulat" indexe pedig -3,1 volt 2001. január és augusztus között. - A Magyar Szocialista Párt előbb a hazai munkanélküliek támogatását látta igazoltnak, az MDF és a MIÉP egyetértett azzal, hogy ösztönözzék a bevándorlást, de csupán a határon túli magyarok körében. Orbán Viktor kijelentette: nem kívánja bátorítani a Magyarországra való tömeges betelepülést, illetve bevándorlást. A kormányfő azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenlegi szintjének fenntartására a mostaninál több munkáskézre lesz szükség, amelyet elsősorban a Kárpát-medencei népesség adhat hazánk számára. /Vass Enikő: Nem hal ki a magyar. Népesedési kormánybizottság gondozza a magyar lakosok számát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2002. január 24.
Idén a kolozsvári Bálint Tibor, a Marosvásárhelyről Budapestre származott fiatal Bartis Attila és Garaczi László részesült Márai Sándor-díjban. Az elismeréseket hagyományosan a magyar kultúra napján maga Rockenbauer Zoltán, a kultúrtárca vezetője nyújtotta át a millenniumi könyvkiállításon, Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. /Márai-díjat kapott Bálint Tibor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
